Hír

Flander Marci: “Idén szeretném megcsinálni a 20. Ironman-emet”

Triatlonista nagykövetünk, Flander Marci idén sem szűkölködik majd versenyekben és programokban!

Ismét elkezdődött egy újabb év, ami lehetőséget adhat új célok kitűzésére, régi, de még el nem ért álmok megvalósítására, valamint megtalálni a ránk váró kihívásokat. Egy olyan mozgalmas 2018-as év után, mint amilyen az enyém volt, nem egyszerű feléleszteni a motivációt, azonban én már a szezon végén megtettem a szükséges lépéseket.

Ami a sportot illeti, kicsit lazábban próbálom kezdeni az évet, mert tavaly kicsit korán kezdtem el keményen edzeni, így volt egy szezon eleji hullámvölgy május környékén, amit idén szeretnék lehetőség szerint elkerülni. Ezt leszámítva az év elején a szokásos menetrendet követően a futóversenyek lesznek előtérben.

Ha minden jól megy, az országúti versenyek mellett (Pécs-Harkány, Kikelet félmaraton), idén kicsit a terepre is kiruccanok, amihez a Hoka sok jó modellel tud támogatást biztosítani – válogathatok a Challenger, Torrent és Evo Jawz modellek közül, legalábbis nekem ez a 3 szimpatikus elsőre.

Tavasz végétől pedig indul a triatlon szezon, ahol idén próbálok kicsit gyorsulni, ezért fókuszban a középtávú versenyek lesznek. Megpróbálom majd St. Pöltenben kvalifikálni magamat az IM 70.3-as sorozat Nizzában megrendezésre kerülő világbajnokságára, ami egy igazán kemény erőpróbát fog jelenteni az oda sikeresen kijutott versenyzőknek.

Indulok a középtávú OB-n Keszthelyen, és még pár hazai középtávú versenyen, amikről az elmúlt években jó tapasztalatokkal távoztam. Ha úgy alakul a felkészülésem, 2019-ben teljesíteni szeretném életem 20. Ironman távú versenyét, ami, ha minden jól megy a 30. alkalommal megrendezésre kerülő Nagyatádi hosszútávú OB-n lesz, ahol személy szerint 10. alkalommal állok majd rajthoz. Csupa kerek szám, amiben nagyon hiszek általában, továbbá motivál, hogy tavaly letaszítottak a trónról, ahova jó lenne visszakerülni.

A triatlon szezon végén pedig nagyon gondolkodom egy külföldi maratonban, de mivel olyan óriási a felhozatal, még nem tudtam eldönteni melyik legyen a szerencsés.

A sportoláson kívül pedig más meghatározó történések is lesznek az életemben, ugyanis február végén érkezik a családba a 2040-es évek egyik legnagyobb ironman reménysége, aki előreláthatólag sok energiánkat lefoglalja majd. Persze ezt egyáltalán nem bánom. 🙂

Az elmúlt év alapján úgy gondolom, hogy a Hokával karöltve továbbra is biztos lehetek benne, hogy a futásaim során az egyik legjobb edzőpartnerre támaszkodhatok. A célok megvalósításához nagy hajrá mindenkinek, merjetek nagyot álmodni!