Hír

Honnan hová jutottam? Ilyen volt Allaga Tamás 2018-as futóéve

Honnan hová? Ez a kérdés talán minden futó gondolatai közt szerepel így év vége felé. Honnan hová sikerült eljutni, fejlődni idén? Jó évet zártunk, vannak jó emlékeink, eredményeink, amikre büszkék lehetünk, vagy jobb elfelejteni gyorsan, és a következő szezont tervezni?

Egy számomra jól sikerült téli alapozást követően, immár a legújabb HOKA cipőkkel felfegyverkezve, nagyon motiváltan álltam rajthoz a tavaszi versenyeken, amik mind érzésre, mind helyezés tekintetében jól sikerültek. Először a Primavera Trail Race-en voltam, azután a Mátrabérc Muzsla Trailen, majd a Szentendre Trail következett.

Mivel olyan távokon indultam, amiken és ahol eddig sosem, így nem volt valódi referenciám, de az edzéseken jól bejáratott körökön a fejlődés jelei mutatkoztak, ezért azt mondhatom, jó irányt sikerült követnem a télen.

Nyáron mindössze 2 rövidebb eseményen vettem részt, amik közül egyik a Tátrában volt, ahol még sosem versenyeztem, így sikerült ezt a hiányt is pótolni, mégpedig jó tapasztalatokkal. A másik nyári megmérettetésem a Nyúlcipőbolt Börzsöny Trail volt, ahol második helyezést értem.

A meleg évszak második felében némi visszaesés után elkezdtem komolyabban gyűjtögetni a vertikális kilométereket, amik aztán a Skyrunning VB-n jól is jöttek. Az év fő versenye időeredményt tekintve terv szerint, érzelmeket nézve viszont felemásra sikeredett.

A szezon hátralevő részében sajnos már csalódottság is kapcsolódott a rajthoz állásokhoz, 3-ból csak 1 versenyt tudtam befejezni. Megtanultam, hogy egyre többet kell foglalkoznom a nyújtással (amit egyébként eddig sem hanyagoltam el) ahhoz, hogy elvégezhessem legalább azt a munkát, amit eddig.

A futóművet szerencsére semmiféle sérülés nem érte, köszönhetően a jól párnázott és stabil cipőknek (terepen Challenger ATR 4, Torrent, Speedgoat 2, aszfalton Huaka, Clifton 4, Tracer), amik nélkül biztosan jó néhány másodperc, sőt perc is benne maradt volna a versenykilométerekben.

A fejlődéshez viszont ennél több kell, így most a tervezésé, a sötét téli hónapokban pedig a lehajtott fejjel végzett munkáé lesz a főszerep. Kívánok ehhez mindenkinek sok erőt!