Nagykövetek

Flander Marci

Flander Marci vagyok, nevezzünk triatlonistának. 17 évesen, úszó és kenus múlttal a hátam mögött érkeztem ebbe a szép, de annál embert próbálóbb sportágba, ahol terveim szerint most már megmaradok egy ideig. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy az elmúlt 16 évben a szamárlétrát végig járva eljuthattam az eme sportágat jelentő egyik legfelső kategóriához, a klasszikusnak mondott ironman távig. Büszkén mondhatom el magamról, hogy 2009 óta 16 ilyen távú versenyt teljesítettem, köztük 1-et Hawaii-on, ahonnan 1978-ban ez az egész „őrület” elindult.

Büszke vagyok arra, hogy 2014 óta zsinórban négyszer tudtam megnyerni a magyar hosszútávú bajnokságot (legutoljára 2017-ben egy óriási csatát követően pályacsúccsal), valamint a rövidebb távokon is kategóriám legjobbjai közé tartozom. Természetesen ezek az eredmények nem adták könnyen magukat. Minden egyes percért keményen meg kellett dolgoznom, de éppen ezért olyan értékesek számomra.

Sokak szerint tehetséges vagyok, ami annyiban igaz is, hogy futás közben nem akadnak össze a lábaim, de a sportban, és főleg a triatlonban a tehetség szerintem a siker mindössze 10-15%-áért felelős. A maradékot a kitartás, az akaraterő, a küzdeni tudás, az önmagunk legyőzésére való törekvés adja, valamint a sportágunk iránti tisztelet. A triatlont alkotó három sportág közül talán a futásban vagyok a legerősebb, éppen ezért hajt a kíváncsiság, hogy egy HOKA cipőben készülve és versenyezve sikerül e túlszárnyalni a saját magammal szemben felállított célokat. Tartsatok velem, hogy ezt kiderítsük!