Ő is Hokában fut

Ő is Hokában fut – Berta László

Berta László a terep szerelmese, és kutyusa, Bono is gyakran vele tart a köreire.

Mikor és miért kezdtél el futni?

2014 nyarán kezdtem futni egy erős életmódváltás részeként, kb 20 kg túlsúllyal. 12 évesen jártam evezni egy rövid ideig, ott minden egyes futásunk a “gyerünk már, gyorsabban, ne legyél már csiga, ne lazsálj” üvöltözések kíséretében zajlott, én meg egy lassú, az életéért küzdő, picit túlsúlyos gyerek voltam, úgyhogy a sport megszerettetése helyett sikerült megutáltani velem mindenféle futást, ami 5 percnél tovább tartott. Amikor pár éve jött, hogy egészségesebben kéne élni, le kéne fogyni, egyből a futás jutott eszembe. Utáltam (a futókat meg tiszteltem) annyira, hogy jó kihívást láttam benne. Először kizárólag csak aszfalton, aztán idővel belekóstoltam a terepbe, és beleszerettem. Most már hétvégén mindig terepen futok, hétköznap sajnos szinte soha nem tudom megoldani, de néha-néha azért becsúszik egy hajnali Csillebérc munka előtt.

Hogyan ismerkedtél meg a Hokával, mikor és miért próbáltad ki és kezdted el használni?

Viszonylag hamar megismertem látásból a Hokát, nagyon érdekelt, de nagyon nem voltam kompatibilis az akkori designnal, emiatt nem tudtam rászánni magam. Aztán a Challenger 3 már bitang jól is nézett ki, szóval beruháztam egyre. Sajnos, használat közben derült ki, hogy az én lábformámra nem jó, úgyhogy eladtam, és már majdnem lemondtam a hokázásról, amikor 2018 elején, egy tesztnapon sikerült elvinnem egy körre egy Speedgoat 2-t. Szerelem volt első repülőfázisra!

Milyen Hokát használsz jelenleg, melyik a kedvenc Hoka modelled, miért?

Nincs nagy merítésem, szóval érthetően a Speedgoat 2-t tudom mondani Most már csak ezt használom terepre. Tökéletes a kicsit vékonyabb lábfejemre, a csillapítását imádom, a talpa szuper, vízhólyagok már csak az emlékeimben élnek. De kíváncsi vagyok az új Speedgoat 3-ra, illetve a Mafate Speed 2 és az EVO Mafate is érdekelne, plusz aszfaltra is kipróbálnék valamit.

Melyik futóeredményedre vagy a legbüszkébb?

Nem nagyon járok versenyekre, ebben a 4 és fél évben mindössze 7 versenyen vettem részt, meg talán 3 teljesítménytúrán, szóval nem tudok olyan klasszikus választ adni, hogy “az X versenyen elért Y időmre vagyok a legbüszkébb”. Sokkal inkább vagyok boldog olyan eredményektől, hogy sikerült nem csak egy fellángolásként elkezdeni futni, hanem tartósan megtartani azt az életemben. Fontos eredmény, hogy több évnyi saját fejem után menést követően beláttam, hogy egy bizonyos szint felett fejleszteni nem, lerombolni annál jobban tudom magamat, és így 2018 májusa óta edző irányításával edzek. Azt is sikerként élem meg, hogy a nagyobbik kutyánkat minden terepfutásra magammal tudom vinni, pedig már nem fiatal (ő sem :D). Mégis lazán körbefutotta velem nemrég a kis Szénás Kört. Ezek számítanak igazán.