Ő is Hokában fut

Ő is Hokában fut – Jakabházy Miklós

Mikor és miért kezdtél el futni?

Még az elmúlt évezredben kezdtem Sopronban az egyetemen. De akkor a foci és tenisz mellett csak Lővér körökig jutottam (cca. 6 km). Majd 15 év futásszünet után 2011-ben kezdtem újra. A párom hirtelen ötlettől vezérelve benevezett egy csapattal a Bécs-Pozsony-Budapest Ultramaratonra és elkezdett edzeni. Velem akkoriban közölték az orvosok az “örömhírt”, hogy kiszakadt a gerincsérvem, és műtét nélkül pár hét múlva lebénulok. Műtét helyett inkább a gyógytornát választottam, és miután megerősítettük a gerinc melletti izmaimat, én is elkezdtem Sziszóval futkározni inkább.

Hogyan ismerkedtél meg a Hokával, mikor és miért próbáltad ki és kezdted el használni?

Futóbarátok tanácsára. Sok ultrafutó barátunk van, nagyon sokan ajánlották a Hokát. Aztán egyszer a Borvidéken volt Hoka stand, kifaggattam őket és megvettem az első holdjárómat, egy Constantot. Nem az nyerte az az évi design díjat, de a gerincem miatt a csillapítás fontossága mindent felülírt. Szerencsére most már nem csak jók, hanem szépek is a cipők. Azóta teljesen átszoktam a terepfutásra, de a Hoka maradt.

Milyen Hokát használsz jelenleg, melyik a kedvenc Hoka modelled, miért?

Esküszöm a Mafate Speed 2-re, már a sokadik párat koptatom belőle. A 90 kilóm és a viszonylag hosszabb futásaim igénylik a kényelmet. Emellett párhuzamosan használok egy Speedgoatot, épp most vár avatásra a Speedgoat 3 a garázsban. Aszfaltra jelenleg Elevont használok.

Melyik futóeredményedre vagy a legbüszkébb?

Igazán büszke Sziszkó eredményeire vagyok, de talán az idei UTH 112 km-e áll legelöl a saját eredményeim között. Ezen kívül azt is szívesen említem meg, hogy bár nem egyben, de végigfutottam az Országos Kéktúra teljes útvonalát.

Fotók: UTH, és Jakabházy Miklós saját gyűjteménye