Ő is Hokában fut

Ő is Hokában fut: Koller Gábor

Gábort a futópályáról a és tévéből egyaránt ismerheted, hiszen szerepelt az RTL Klub Survivor című műsorában, ahol nagy hasznát vette erőnlétének és állóképességének is. Most a futásról és a cipőiről mesélt nekünk.

 

Mikor és miért kezdtél el futni?

Gyerekkorom óta hobbim a sport, sok mindent kipróbáltam, de végül a futásban találtam meg az elképzeléseimet. 2014-ben, az amerikai focis próbálkozásom után egy ismerősöm javaslatára belekezdtem a terep- és akadályfutásba. Mostanra pedig már Maráz Zsu tanítványaként ultra versenyekre készülök.

Hogyan ismerkedtél meg a Hokával, mikor és miért próbáltad ki és kezdted el használni?

2018-ban kóstoltam bele először a hosszabb távú versenyekbe és hamar rájöttem ehhez az eddigi cipőim nem lesznek jó partnerek. A rossz választás, miatt több sérülést is összeszedtem. 2 hónapig keresgéltem, tesztelgettem cipőket, mindenképpen a kényelmet kerestem. Végignézve a Nagyatád eXtremeMan-t, beszéltem Flander Marcival, hogy milyen cipőben futott és mik a tapasztalatai, ekkor vásároltam meg az első Hokám. A talp- és bokasérülésem után sokat segített a kényelmével és a párnázottságával, ettől kezdve csak ebben akartam futni.

Milyen Hokát használsz jelenleg, melyik a kedvenc Hoka modelled, miért?

Az első egy Clifton 4 volt, gyorsan hozzászoktam a  kényelemhez, a komforthoz és a magas csillapításhoz. Az idei évben pedig a Bondi 6 és a Speedgoat 3 mellett döntöttem. Fontos szempont volt a választásnál, hogy terepre és aszfaltra is a lehető legkomfortosabb, “legodavalóbb” cipőt válasszam. Mind a hármat kedvelem, a Speedgoat biztonságot ad a technikás ösvényeken, és jól lehet benne lefelé száguldani, a Bondiban pedig a a reggeli edzéseim után azt érzem, hogy már indulnék ismét vissza futni.

Melyik futóeredményedre vagy a legbüszkébb?

A legbüszkébb az Izlandon teljesített 24 órás Spartan Ultrára vagyok, ezen a versenyen sokat tanultam a kitartásról és itt indultam el egy új úton. Hazai versenyeket tekintve a Piros85 és a Korinthosz80 a két eddigi leghosszabb távom a büszkeségem. A következő lépcsőfok a 100 km-es álomhátár átlépése, amit biztosan Hokában fogok teljesíteni. reményeim szerint egy Carbon X-ben. 🙂